Lakásbiztosítás: szükségünk van-e rá?

Ugyanúgy, mint bármely más biztosítás esetén, mindenki reménykedik, hogy nem lesz szükség arra, hogy valóban fel kelljen használni a biztosító egyéb szolgáltatásait.

Szeretjük azt hinni, hogy a problémákat a biztosítási díj befizetése már önmagában "elriasztja". A lakásbiztosításnál sokszor felmerül a kérdés, hogy kell-e egyáltalán - ha pedig arra jutottunk, hogy az egyik legértékesebb vagyontárgyunk sorsát nem bízzuk a véletlenre, akkor jogosan merülhetnek fel további kérdések.

KINEK KELL, MIÉRT JÓ?

Lakásbiztosításra szerződő lehet természetes és jogi személy (esetleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki a biztosítás díjfizetését vállalja; a biztosított pedig lehet az a természetes személy, akinek a vagyontárgy - jelen esetben az ingatlan- megóvásához érdeke fűződik. Nagyon sokan érzik a lakásbiztosítás szükségét - hazánkban a lakások mintegy 70%-a rendelkezik biztosítással, amelyek fedezik az ingatlanban található vagyontárgyak apróbb sérüléseitől kezdve egészen a totálkáron át szinte mindent.

A lakásbiztosítás általában a következő alap dolgokat tartalmazza:

• tűz, robbanás, villámcsapás;
• vihar, felhőszakadás, árvíz;
• hónyomás, jégverés;
• földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, üregbeomlás;
• idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése.

Egy jó lakásbiztosítással elkerülhetjük, hogy a bekövetkező károk az anyagi helyzetünkben akár átmeneti, akár tartós változásokat okozzanak, arról nem is beszélve, hogy magunk és családunk számára biztonságot teremthetünk káresemények bekövetkezésekor.

HOGYAN, MEDDIG?

Jogilag a biztosítás megkötésének folyamata a következő: a szerződő tesz ajánlatot a biztosítónak, amelynek azt jogában áll 15 napon belül elutasítani. Amennyiben ez nem történik meg, a szerződés létrejön. A biztosítási szerződés életben tartása folyamatos díjfizetéssel történik: a díj meg nem fizetése esetén a biztosító a szerződést törli (biztosítóként különböző időszakok a jellemzők, a díj esedékességétől számított 30, 60, esetleg 90 napig). 
A nemfizetésen kívül felmondással is megszűnhet a biztosítás - erre mindkét félnek joga van, a követelmény annyi, hogy a felmondás az évforduló előtt legalább 30 nappal a szerződéses partner tudomására kell hozni, írásban. Amennyiben az ingatlan eladásra kerül, akkor a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig illeti meg a biztosítót, amikor az eladás megtörtént.

MENNYI?

A biztosítási összeg nem más, mint a biztosító térítésének felső határa. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az ingatlanra a meghatározott biztosítási összeg az aktuális újraépítési, újrapótlási költségekkel egyezzen meg. A legegyszerűbb módja ennek a meghatározására a Biztosítók.hu weboldalon lévő kalkulátorok, ajánlatok átböngészése.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

Egy jó lakásbiztosítás nem csak annyit "tud", amennyi a nevében van: a legmodernebb csomagok már több extrát is tartalmazhatnak. Íme három példa, és hogy pontosan miket is takarnak.

• Családi balesetbiztosítás: a lakásban lakók számára kínált baleset biztosítás, amelynek nemcsak a helyszínen, hanem bárhol máshol bekövetkezett balesetek esetén is térít. A jogosultakat szerződéskötéskor mindenképpen tisztázni kell.
• Kiterjesztett garancia háztartási gépekre és eszközökre: meglepő lehet, de előfordulhat, hogy a lakásbiztosítással érkezett extra még azután is segít rajtunk, amikor a plazmatévé a gyári garancia lejártát követően adja be a kulcsot. A jó lakásbiztosítás esetén a biztosító állja a javítás költségeit.
• Megsemmisült vagy ellopott személyes okmányok, kulcsok pótlása: nemcsak tűz, beázás és egyéb károk következtében megsemmisül iratok, bankkártyák, hanem betörés, és rablás esetén eltulajdonított okmányokat is fedezhet ez az extra szolgáltatás.