Mikor nem fizet a biztosító?
Minden biztosító kínosan ügyel arra, hogy a lehető legrészletesebben körülírja, miért fizet és miért nem.
A biztosítási szabályzat minden egyes mondatát még a szerződés aláírása előtt jó alaposan át kell olvasni - nem csak egy esetleges kár bekövetkezte után! Ha ugyanis nem, vagy csak felületesen értjük meg, mit is takar valójában a biztosítás, nagy összegeket bukhatunk később.
A biztosítási feltételek - per risk vagy all risk - ismeretében érdemes átgondolni, milyen káresemények történhetnek lakásunkban a legnagyobb eséllyel.
KIVÁLTÓ OK
Jó tudni, hogy a kárszakértő alaposan meg fogja vizsgálni a káreset körülményeit, hiszen ha a kár nem a szerződésben meghatározott módon jön létre, köthetünk akármilyen nagy összegű biztosítást, mégsem térít a biztosító.
ISKOLAPÉLDA
Biztosított vállalkozóval szerelteti be a mosogatógépet. Az üzembe helyezéskor mindent rendben találnak. Két napra rá úszik a konyha, a konyhabútor áll a vízben, a laminált padlólapok is teljesen szétázva. Kiderült, hogy a szennyvízelvezető cső csatlakozójánál folyt el a víz.
Az egyik biztosító kivitelezői hibára hivatkozva nem térítette volna meg az egyébként félmilliós kárt, hanem a biztosítottnak kellett volna visszaperelni a kivitelezőtől a helyreállítási költséget.
A másik biztosító kifizette volna a biztosítottjának a kárt, azonban visszkeresetre hivatkozva maga perelte volna vissza a kártérítési összeget a vállalkozótól.
KIZÁRÓ OKOK
Mindig fontos elolvasni a biztosítási feltételekben szolgáltatásonként közölt kizárásokat és mentesüléseket is, hiszen részletesen taglalják, hogy az adott káreseménynél mire nem fizet a biztosító.
A biztosító tehát nem téríti meg az anyagi kárunkat, amennyiben az:
- háború vagy terrorcselekmény révén következik be,
- polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során keletkezik,
- nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben következik be,
- környezetszennyezéssel kapcsolatban valósul meg,
- gyártási, műszaki hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethető vissza,
- a biztosított ingatlanban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás során keletkezik, vagy ezen eseményekkel összefüggésben merül fel,
- a biztosítás megkötése előtt, illetve lejárta után jön létre.
DÍJFIZETÉS ELMARADÁSA
A biztosítási díj befizetésére a türelmi idő lejártáig van lehetőség. Lakásbiztosítások esetén a türelmi időszak biztosítónként eltérő lehet, a legtöbb esetben 30-90 nap áll a díj rendezésére.
Amennyiben a határidő lejárta után sem fizeti be a biztosítási díjat, a biztosítás megszűnik, és biztosítatlanná válik az ingatlan.
KÁRBEJELENTÉSI HATÁRIDŐ
Az elvárt kárbejelentési határidő minden biztosítónál más és más. Akkor lehetünk teljesen biztosak a dolgunkban, ha a káreseménytől számított két munkanapon belül jelezzük a biztosító felé a kárt. Amennyiben a biztosító által megszabott határidőn túl jelezzük a kárigényünket, előfordulhat, hogy nem kapunk kártérítést. Fontos az is, hogy kárenyhítési kötelezettségünknek minden esetben tegyünk eleget.
HATÓSÁGI VIZSGÁLAT
Problémát okozhat az is, ha tűzkár vagy betörés esetén nem értesítjük az illetékes hatóságokat. Azaz, akkor is ki kell hívni a tűzoltóságot, ha a tűz kis kiterjedésű volt, és magunk is könnyen el tudtuk oltani azt. A biztosító igazán szőrszálhasogató tud lenni ilyen esetekben, hiszen a kár vizsgálatakor a kiállított jegyzőkönyv igen nagy segítséget nyújt a kárszakértőnek.
ÖNHIBA
A legtöbb esetben az önhibából okozott károkat - amennyiben ez a szerződésben is benne van - nem téríti meg a biztosító. Vagyis, ha szándékosan, vagy gondatlanságból okozunk kárt ingatlanunkban, a biztosító nagy eséllyel nem fizet egy fityinget sem.
