Mikor és mennyit fizet a biztosító?

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A biztosítási feltételek között név szerint felsorolva megtaláljuk azokat a kockázatokat, amikre fizet a biztosító, és azokat is, amikor nem.

A kármegelőzés nem minden esetben jár negatív következményekkel a kártérítésre nézve, a kárenyhítés elmulasztása viszont igen. A kármegelőzés elmulasztása szankcionálható betörésbiztosítás esetén, ha nincs biztonsági bejárati ajtó vagy ablakrács felszerelve.

Amennyiben fennáll a további állagromlás esélye, szükséges megelőző intézkedéseket tenni

A kárenyhítés elmulasztása viszont minden körülmények között a kártérítés elvesztésével jár. Nem nézi jó szemmel a biztosító, ha a biztosított tétlenül figyeli amint a kádból a víz előbb a fürdőszobát, majd a folyosót, konyhát, végül a szobákat és a lépcsőházat is teljesen elönti…

A szükségállapotok megszüntetése, a károk lefényképezése, és a kárbejelentés után sem szabad hozzáfogni a helyreállításnak; ezzel meg kell várni a kárszakértőt. Amennyiben a kár jellege megköveteli - tűzkár -, az illetékes hatóságot - tűzoltók - is ki kell hívni - akkor is, ha időközben a tüzet már eloltottuk.

A kárt okozó tényező elhárításáról készült képet "aranyat" érnek a biztosítónak

A biztosító a káreset megvizsgálását követően megadja, hogy a létrejött kár után jár-e térítés a megkötött szerződés alapján. Többek között az alábbiakat vizsgálják meg:

  • a káreset önhibából, gondatlanságból jött-e létre (amennyiben a kitétel a szerződésben megtalálható)
  • a káreset forrását (a biztosításban leírt probléma miatt jött-e létre a kár)
  • káresetkor milyen körülmények álltak fenn (pl. vihar okozta kár esetén hány mm eső esett, mennyi km/h-val fújt a szél; betörés esetén ki volt-e nyitva az utcafrontra néző ablak, tárva-nyitva volt-e az ajtó stb.)

Ha a szerződésben leírt kitételeknek megfelelően következett be a kár, akkor a biztosított számára jár a kártérítés. A kifizetés összege a biztosított vagyontárgy bejelentett értékétől is függ.

Ha a szerződésben leírt hiba jön létre, a biztosító kártérítést fizet

Nem érdemes sem alul, sem pedig felülbiztosítani semmit. Alulbiztosítottság esetén ugyan kevesebb lesz a biztosítási díj, azonban a biztosító a kártérítés összegét a tényleges érték arányában fogja kifizetni.

Példa: 30M tényleges értékű ingatlant 10M-ra biztosítunk. Keletkezik egy vihar során 1M értékű kár benne. Előfordulhat, hogy a biztosító az alulbiztosítás miatt mindössze a kár harmadát, 333.000.- et fogja fizetni.

Fenti példánknál maradva, fordított esetben, vagyis túlbiztosítottság esetén a biztosító nem fog még két lakás értékét kifizetni, ha teljesen leég a ház.